2010. október 25.
A világ szeme nem lát messzebb, mint a földi élet, ahogy az én szemem sem lát messzebb a falnál, amikor be van zárva a templomajtó. A keresztény szeme azonban ellát egész az örökkévalóság mélyéig.
2010. október 26.
Nem szükséges bizonyítani a pokol létezését. Krisztus Urunk maga beszél róla, amikor elmondja a gonosz dúsgazdag történetét, aki Lázárhoz kiáltozott egyetlen csöpp vízért. Nagyon jól tudják az emberek, hogy van pokol, de úgy élnek, mintha nem volna. Néhány pénzdarabért eladják lelküket.
2010. október 27.
Nem igazi esztelenség-e, ha valaki mindenáron a poklot akarja kiérdemelni és a sátánhoz köti magát, pedig ez élet után megízlelhetné a mennyország örömeit is, szeretetben egyesülhetne Istennel? Az ember meg sem értheti ezt az őrültséget, és nem tudja eléggé megsiratni…
2010. október 28.
Vannak hitetlenek, akik csak akkor veszik észre a poklot, amikor benne találják magukat. Valóban, ha a bűnösök gondolnának az örökkévalóságra, erre a rettenetes mindörökké-re – ott helyben megtérnének.
2010. október 29.
A halál óráján mennyire sajnáljuk majd azt az időt, amit haszontalan fecsegésre, élvezetekre, semmittevésre fordítottunk ahelyett, hogy megtettük volna a magunkét az önmegtagadásban, imában, jócselekedetekben; gondoltunk volna szegény magunkra, sírtunk volna bűneink felett! Akkor majd látjuk, hogy a mennyországért semmit sem tettünk.
2010. október 30.
Ha a szegény kárhozottak megkapnák azt az időt, amit mi elvesztegetünk, milyen jól felhasználnák! Ha csak félórájuk volna is, ennyi idő alatt levezekelnék a poklot.
2010. október 31.
Milyen szép a mennyei és földi Egyház egysége! Amint Szent Teréz mondta: „Ti már győztetek, mi még harcolunk, de egyek vagyunk Isten dicsőségére”.