Úrnap
Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét követő vasárnapon tartja a magyar katolikus egyház. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.
Az ünnepi körmenet kibővíti az Eucharisztia ünneplését: közvetlenül a szentmise után a keresztény közösség az Oltáriszentséget kiviszi a templomból, hogy a hitnek és a legszentebb Eucharisztia iránti tiszteletnek nyilvános tanúságát adja.
A hívek a körmenetben „Isten népeként” megvallják hitüket Uruknak, a templom körüli szabadtéri oltároknál az Oltáriszentséget kiteszik, s az Eucharisztiához kapcsolódó evangéliumi szakaszokról elmélkednek. A virágszirmok hintésével, az oltárok gyönyörű díszítésével, a dicsőítő imákkal és énekekkel, valamint az egész méltósággal teli körmenettel annak a titoknak a szépségére hívja fel hívek és járókelők figyelmét egyaránt az Anyaszentegyház, hogy Jézus Krisztus testét és vérét adta értünk a keresztfán és az általa alapított Eucharisztia szentsége áldozatának emlékezetét mindörökké megőrzi.