Hirdetések

Plébániai hirdetések 2018.09.02 - 2018.09.09


Egy alkalommal köré gyűltek a farizeusok néhány Jeruzsálemből való írástudóval együtt. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, így tartják magukat a vének hagyományaihoz.
És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: "Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért eszik tisztátalan kézzel a kenyeret?"
Ezt a választ adta nekik: "Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. De hiábavalóan tisztelnek, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz, a korsók és poharak megmosásához és sok ehhez hasonlóhoz ragaszkodtok." Ismét magához szólította a népet. "Hallgassatok rám mindnyájan - mondta -, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság.
Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.
(Mk 7, 1-8. 14-15. 21-23)

2018. SZEPTEMBER 2. Vasárnap. Évközi 22. vasárnap :

Plébániai hirdetések 2018.08.26 - 2018.09.02


Tanítványai közül, akik ezeket hallották, többen azt mondták: "Kemény beszéd.
Ki hallgatja?" Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: "Botránkoztok rajta? Hátha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit.
Hozzátok intézett szavaim lélek és élet, de vannak közöttetek, akik nem hisznek."
Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, kik nem hisznek, és ki fogja elárulni.
Aztán így folytatta: "Azért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha az Atya meg nem adja neki." Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, s többé nem jártak vele. Jézus azért a tizenkettőhöz fordult: "Ti is el akartok menni?"
Simon Péter felelt neki: "Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás.
Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
(Jn 6, 60-69)

2018. AUGUSZTUS 26. Vasárnap. Évközi 21. vasárnap :

Plébániai hirdetések 2018.08.19 - 2018.08.26


Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él.
A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért." Erre vita támadt a zsidók közt: "Hogy adhatja ez a testét eledelül?" Jézus ezt mondta rá: "Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él."
(Jn 6, 51-58)

2018. AUGUSZTUS 19. Vasárnap. Évközi 20. vasárnap :

Plébániai hirdetések 2018.08.12 - 2018.08.19


A zsidók elkezdtek zúgolódni, amiért azt mondta: "Én vagyok a mennyből alászállott kenyér." Így érveltek: "Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát, hogy a mennyből szálltam alá?" Jézus azonban így szólt:
"Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza, s én feltámasztom az utolsó napon. Megírták a próféták: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára és tanul tőle, hozzám jön.
Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát.
Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.
Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak.
Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg.
Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él.
A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért."
Erre vita támadt a zsidók közt: "Hogy adhatja ez a testét eledelül?"
(Jn 6, 41-52)

2018. AUGUSZTUS 12. Vasárnap. Évközi 19. vasárnap :

Plébániai hirdetések 2018.08.05 - 2018.08.12


Amikor a nép látta, hogy Jézus nincs ott, s tanítványai sem, bárkába szálltak és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: "Mester, hogy kerültél ide?"
"Bizony, bizony mondom nektek - felelte Jézus -: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok.
De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot."
Erre megkérdezték tőle: "Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot vigyünk végbe?"
"Az tetszik Istennek - válaszolta Jézus -, ha hisztek abban, akit küldött." De ők így folytatták: "Hadd lássuk, milyen csodajelet viszel végbe! Akkor majd hiszünk neked. Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az Írás mondja: Égi kenyeret adott nekik enni." Jézus erre azt mondta: "Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az az Isten kenyere, aki alászáll a mennyből és életet ad a világnak." Erre így szóltak hozzá: "Urunk, adj nekünk mindig ebből a kenyérből!"
"Én vagyok az élet kenyere - felelte Jézus. - Aki hozzám jön, többé nem éhezik,
s aki bennem hisz, nem szomjazik soha.
(Jn 6, 24-35)

2018. AUGUSZTUS 5. Vasárnap. Évközi 18. vasárnap :

Plébániai hirdetések 2018.07.29 - 2018.08.05


Jézus ezután átkelt a Galileai-tavon, Tibériás taván. Nagy tömeg követte, mert látták a betegeken végbevitt csodajeleket. Jézus fölment egy hegyre, s ott leült a tanítványaival. Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus körülnézett, és látta, hogy nagy sereg ember tódul hozzá, megkérdezte Fülöptől: "Honnan veszünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt azért kérdezte, mert próbára akarta tenni, maga ugyanis tudta, mit fog végbevinni. "Kétszáz dénár árú kenyér sem elég, hogy csak egy kevés jusson is mindenkinek" - felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: "Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?" Jézus meghagyta: "Telepítsétek le az embereket!" Azon a részen sok fű volt. Letelepedtek hát, s csak a férfiak voltak szám szerint ötezren.
Jézus ekkor kezébe vette a kenyeret, hálát adott és kiosztotta a letelepedett embereknek, s ugyanígy a halból is adott, amennyit csak akartak. Amikor jóllaktak, szólt tanítványainak: "Szedjétek össze a maradékot, nehogy kárba vesszen."
Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek. Amikor az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: "Bizonyára ez az a próféta, akinek el kell jönnie a világba."
Jézus észrevette, hogy körül akarják venni, erőszakkal meg akarják tenni királynak, azért visszament a hegyre, egyedül.
(Jn 6, 1-15)

2018. JÚLIUS 29. Vasárnap. Évközi 17. vasárnap :

Plébániai hirdetések 2018.07.22 - 2018.07.29


Végigjárta a falvakat és tanított. Magához hívta a tizenkettőt, és kettesével szétküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkeken.
Meghagyta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot;
sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután folytatta: "Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytathatjátok.
Ha valamely helységben nem fogadnak be, és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük." Azok elmentek, s hirdették a bűnbánatot, sok ördögöt kiűztek,
és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
(Mk 6, 7-13)

2018. JÚLIUS 22. Vasárnap. Évközi 16. vasárnap FÜ.:

Plébániai hirdetések 2018.07.15 - 2018.07.22


Végigjárta a falvakat és tanított. Magához hívta a tizenkettőt, és kettesével szétküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkeken.
Meghagyta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot;
sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután folytatta: "Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytathatjátok.
Ha valamely helységben nem fogadnak be, és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük." Azok elmentek, s hirdették a bűnbánatot, sok ördögöt kiűztek,
és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
(Mk 6, 7-13)

2018. JÚLIUS 15. Vasárnap. Évközi 15. vasárnap FÜ.:

Plébániai hirdetések 2018.07.08 - 2018.07.15


Innen eltávozva saját városába ment. Tanítványai elkísérték.
A következő szombaton tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: "Honnét vette ezt? Hol tett szert erre a bölcsességre?
És a csodák, amiket kezével végbevisz!
Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére?
S ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?" És megbotránkoztak rajta.
Jézus erre megjegyezte:
"A prófétának csak hazájában, rokonai körében, a saját házában nincs becsülete."
S nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel.
Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
(Mk 6, 1-6)

2018. JÚLIUS 8. Vasárnap. Évközi 14. vasárnap FÜ.:

Plébániai hirdetések 2018.07.01 - 2018.07.08


Amikor Jézus a bárkával ismét átért a túlsó partra, a tó partján nagy tömeg sereglett köré. Ekkor jött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta, lába elé borult, és igen kérte: "Halálán van a lányom. Gyere el, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen." El is ment vele. Nagy tömeg kísérte, ott tolongtak körülötte. Még beszélt, amikor a zsinagóga elöljárójának házából jöttek és közölték: "Meghalt a lányod. Minek fárasztanád tovább a Mestert?" A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: "Ne félj, csak higgy!" Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek nem engedte meg, hogy vele menjen.
Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy sírást-rívást, sok siratót, jajgatót találtak ott. Bement, s így szólt hozzájuk: "Mit lármáztok itt, mit sírtok? A kislány nem halt meg, csak alszik." Erre kinevették. Ő azonban mindenkit kiküldött, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement abba a helyiségbe, ahol a kislány feküdt. Megfogta a kislány kezét, s így szólt hozzá: "Talita kum", ami annyit jelent: "Kislány, parancsolom, kelj föl!" A kislány fölkelt, és elkezdett járkálni.
Tizenkét éves lehetett. A nagy csodálkozástól azt se tudták, hová legyenek.
De ő szigorúan meghagyta nekik, hogy senki se tudjon a dologról, aztán még figyelmeztette őket, hogy azonnal adjanak a kislánynak enni.
(Mk 5, 21-24. 35b-43)

2018. JÚLIUS 1. Vasárnap. Évközi 13. vasárnap FÜ.:

Tartalom átvétel
A honlapot eddig látogató tekintette meg.
Honlap és weboldal tervezés, készítés, keresőoptimalizálás, karbantartás: Honlap-Műhely