Hirdetések
„Az emberek gyásza a testet illeti, a bűnös átkozottnak a neve is kivész. Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer drága kincs. Ami jó az életben, az rövid ideig tart, de a becsületes név örökre megmarad. Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett bölcsességnek s kincsnek, e kettőnek vajon mi haszna van? Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja az ember. Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illő a szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló. Apád s anyád előtt szégyelld bujaságod, a király és hatalmas előtt a hazugságot, a bíró és a tanácsos előtt a vétséget, a közösség és a nép előtt a kihágást, a barát és a pajtás előtt a hűtlenséget, lakóhelyed előtt, ha loptál valamit, Isten igazsága, s a szövetség előtt szégyelld, ha könyököd asztalra támasztod,
hogyha ajándékot kínálsz és megvetik, hogyha köszöntenek és nem adsz rá választ,”
(Sir 41, 11-21)
Július 08. Vasárnap, Évközi 14. vasárnap.
„A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni.
Az Úrnak félelme áldott paradicsom, minden dicsőségnél jobban megvédelmez.
Fiam, te ne éld a koldusok életét, mert inkább meghalni, mint koldulni menni!
Aki más asztala felé kacsingat, annak az élete nem élet. Az ajándék falat a lélek fertőzése, az okos, jól nevelt ember elkerüli.
A szemtelennek ajkán édes a könyörgés, de a belsejében lobogó tűz lángol.”
(Sir 40, 26-30)
Július 01. Vasárnap, Évközi 13. vasárnap.
„A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre megmarad.
Szabadnak s munkásnak édes az élete, de mindkettőnél jobban jár, aki kincset talál.
Neved fiak őrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de jobban, mint ezek, egy kedves feleség. A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább.
A furulya és a hárfa széppé teszi a dalt, de mindkettőnél jobban a tiszta hang.
A báj és a szépség elbűvöli a szemet, de mindkettőnél jobban a vetés a mezőn.
Szép, ha két jóbarát egymást kísérgeti, de még szebb, ha ezt férj és feleség teszi.
A szükség idején segítség a testvér! De még inkább megment majd az alamizsna.
Az arany és ezüst támasz a lábnak, de mindkettőnél jobb a jó tanács.
A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni.”
(Sir 40, 17-26)
Június 24. Vasárnap, Évközi 12. vasárnap.
„Ami a földből lett, mind visszatér a földbe, s ami a vízből ered, az a tengerbe ömlik. A megvesztegetés és hamisság eltűnik, de az őszinteség örökre megmarad.
Mint a patak, elenyészik a gonosz vagyona, vagy mint zápor idején az égzengés. Örül, amikor kinyitja a kezét; ám a bűnösöknek pusztulás a végük.
A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az istentelen sziklába ereszti gyökerét. Minden fűnél előbb tépik ki a kákát,
amely a vízben áll vagy a folyó partján.
A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre megmarad.”
(Sir 40, 11-17)
Június 17. Vasárnap, Évközi 11. vasárnap.
„Igen nagy vesződség minden ember sorsa, Ádám gyermekei nehéz igát húznak, attól a naptól, amikor megszületnek, míg vissza nem térnek mindenek anyjához. Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó várása, kezdve azon, aki magas és dicső trónon ül, le addig, aki porban és hamuban kuporog: attól, aki koszorút és bíbort visel, addig, aki bőrökből készíti ruháját, csak harag, féltékenység, bánat, ijedelem, halálfélelem, viszály és veszekedés. A pihenés idején ágyában fekve is össze-vissza álmok zavarják elméjét. Ha pihen is egy kicsit, csak egy pillanatig, s máris ébren alszik, mint világos nappal. És menekül lelke álomképeitől, mint aki megszökött üldözői elől. Mikor megmenekül, akkor feleszmél, s csodálkozik, hisz nem volt mit félnie. Az embertől az állatig minden élőlényre, de a bűnösökre hétszeresen is halál vár és vérontás, küzdelem és pallos, kiirtás, pusztulás, éhség, szorongatás. Mindez a bűnösök miatt van így, és miattuk támadt a vízözön is.” (Sir 40, 1-10)
Június 10. Vasárnap, KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE, ÚRNAPJA FÜ.
„Az igazak számára simák az útjai, de járhatatlanok az istenteleneknek.
A jóknak jót rendelt a kezdet kezdetétől, ám a gonoszoknak rosszat rendelt.
Ami a legfontosabb az ember életében, az a víz, a tűz, a vas és a só, a búza java, a tej meg a méz, a szőlő leve, az olaj és a ruha. Ezek mind javukra szolgálnak a jóknak, de a gonoszoknak ártalmukra vannak. A szelek között is van, amit büntetésnek szánt, s büntető ostorként forgat haragjában. A pusztítás napján kiadják erejük, és Teremtőjük haragja elcsitul. A tűzvészt, jégesőt, éhséget és pestist - ezt mind büntetésnek szánta.
A ragadozó vadak, skorpiók, viperák, és a bosszú kardja: az istentelenek vesztére szolgálnak. Ujjonganak, ha parancsot ad nekik, készen állnak, mikor szüksége van rájuk, és parancsának nem szegülnek ellen.” (Sir 39,24-31)
Június 3. Vasárnap, SZENTHÁROMSÁGVASÁRNAP, FÜ.
„Hallgassatok rám, istenes fiaim, s virulni fogtok, mint rózsa a víz mentén.
Illatotok árad, akár a tömjéné, s mint a liliomok, virágot hajtotok. Zendüljön hangotok dicsérő énekre, áldjátok az Urat minden műveiért.
Adjatok nevének illő tiszteletet, és magasztaljátok dicsérő énekkel, húros hangszeren kísért dallamokkal, ujjongjatok és zengjetek éneket.
Hatalmas az Úrnak minden keze műve, amit csak elrendel, minden megvalósul. Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?" A maga idején kell mindent megtudni.
Szava felfogta a vizeket, mint a töltés, de egyetlen szava megnyitja zsilipjüket.
Bármit akar, meglesz, hogyha elrendeli, és a segítsége nem ismer akadályt.
Az élők minden tette nyitott könyv előtte, az ő szeme elől semmi sincs elrejtve.” (Sir 39,14-19)
Május 27. Vasárnap, PÜNKÖSDVASÁRNAP, FÜ.
„Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. Neves emberek mondásait őrzi, s behatol a példabeszédek világába. A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi.
A főemberek közt teljesít szolgálatot, és megjelenik a fejedelmek előtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót, s rosszat az emberek között. De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng.
Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elő belőle, és imádságában az Urat dicséri. Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja az eszét. Nyilvánosságra is hozza tanítását, s dicsekszik az Úrnak szent szövetségével.” (Sir 39,1-8)
Május 20. Vasárnap, URUNK MENNYBEMENETELE, FÜ.
„Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak száma.
Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad.
Fiam, életmódod vizsgáld felül magad, s ami károdra van, azt vond meg magadtól.
Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el mindenféle ételt.
Ne epedezz rögtön minden élvezetért, ne vesd magad minden ínyenc falat után.
Mert a túl sok étel betegségek fészke, és a mohóságnak hasmenés a vége.
A mohó evésbe már sokan belehaltak, de aki vigyáz magára, az megnyújtja életét.
Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is Isten teremtménye.
A gyógyulás úgy jön a Magasságbelitől, mint az ajándék, amit a királytól kapsz.
Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat, még a hatalmasok körében is megcsodálják.
A gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg őket.”
(Sir 37,25-31; 38,1-4)
Május 13. Vasárnap, HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA, FÜ.
„Lelkiismereted tanácsára is hallgass, mert hát ki is volna megbízhatóbb nála? A lelkiismeret jobban eligazít, mint akár hét őrszem magas őrhelyéről. Mindig imádkozz a Magasságbelihez, hogy ő irányítsa lépteid hűségben. Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mű forrása. Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: a jó és a gonosz, az élet és a halál, de valamennyi fölött a nyelv uralkodik. Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész gyámoltalan. Van szépen szóló ember, aki gyűlöletes, ám az ilyen végül is éhen vész. Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden bölcsességnek.
Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama. Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse.
A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják.”
(Sir 37,13-24)
Május 6. Vasárnap, HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA, FÜ.
 |
|
|
|
