Hirdetések
„Asztalfőre tettek? Ne bízd el magadat! Légy közöttük olyan, mint egy a sok közül. Viseld gondjukat, azután leülhetsz. Ha már megtetted a kötelességedet, akkor foglalj helyet. Így örülhetsz velük és a lelkületed miatt tied a koszorú. Idősebb korodhoz illően szólalj fel, ne kérkedj tudásoddal, ne zavard a zenét. Amíg énekelnek, ugyan ki társalog, és tudását rosszkor ki fitogtatja? Mint valami rubin az arany ékszeren, olyan a szép nóta borozgatás közben. Mint a smaragd pecsétkő aranyfoglalatban, olyan a dalolás a pompás bor mellett. Ifjú, csak akkor szólj, hogyha kénytelen vagy, ha már kétszer-háromszor is felszólítottak. Foglald össze jól és röviden beszélj, azok egyike légy, akik tudnak, s hallgatnak. Előkelők között ne emelkedj szóra, és ha más szónokol, akkor te ne fecsegj. A dörgést megelőzi a villámlás fénye, a szerény ember útját rokonszenv készíti elő.” (Sir 32,1-10)
Február 19. Vasárnap, Évközi 7. vasárnap
„Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz betegségben részed.
Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bőkezűségének híre sokáig fennmarad.
Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a várost.
Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról.
A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő.
Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől.
A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák.
Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára.
A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta.” (Sir 31,22-30)
Február 12. Vasárnap, Évközi 6. vasárnap
„Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel! Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért. Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz.
Magad után ítélj embertársad felől, légy minden ügyedben józan és megfontolt.
Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj, nehogy megvessenek érte.
Tartsd meg az illemet, s elsőnek hagyd abba, ne légy tehetetlen, nehogy botrányt okozz.
Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed előbb, mint szomszédod.
Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvőhelyén nyugodtan lélegzik.”
(Sir 31,12-19)
Február 5. Vasárnap, Évközi 5. vasárnap
„Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele.
Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük.
Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja magát.
Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után.
Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt?
Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett?
Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt közösségben.
Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat.
Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel!” (Sir 31,5-12)
Január 29. Vasárnap, Évközi 4. vasárnap
„Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat. Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt megöregít. Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik. A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elűzi az álmát. Elűzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja aludni. A gazdag fárad a vagyon gyűjtésével, amikor meg pihen, akkor mulatozik. A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor szűkölködik.
Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele.”
(Sir 30, 22-31; 31,1-5)
Január 22. Vasárnap, Évközi 3. vasárnap
„Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú szemtelen lesz.
Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz.
Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod, és végül neked vásik bele a fogad.
Ifjú éveiben ne hagyd szabadjára és ne nézz el neki semmi komiszságot.
Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen.
Fenyítsd meg a fiad és bajlódjál vele, nehogy esztelenül ellened forduljon.”
(Sir 30, 8-13)
Január 15. Vasárnap, Évközi 2. vasárnap
„Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, hogy végső napjai örömben teljenek.
Aki megfenyíti fiát, örömét leli benne, ismerősei közt dicsérik majd érte.
Aki tanítja fiát, azt irigyli ellenfele, barátai előtt meg újjonghat miatta.
Ha egy apa meghal, mintha nem halna meg, mert hisz hátrahagyja saját hasonmását.
Amíg él, örülhet, ahányszor csak látja, amikor távozik, nincs miért aggódjék.
Lesz, aki bosszút áll az ellenségein, a barátainak meg hálával fizet.
Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra.
Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú szemtelen lesz.”
(Sir 30, 1-8)
Január 08. Vasárnap, URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT), FÜ.
„Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén.
Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette.
A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik.
Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.”
(Lk 2, 16-21)
Január 01. Vasárnap, SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA (ÚJÉV), Parancsolt ünnep!.
„Jézus Krisztus születésének ez a története: Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől." Ezek azért történtek, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott:
Íme a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.”
(Mt 1, 18-23)
December 25. vasárnap, URUNK SZÜLETÉSE (KARÁCSONY) FÜ.
„A törvény kedvéért karold fel a szegényt, ne menjen el tőled soha üres kézzel.
Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda.
Kincset a Fölséges törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál többet használ neked. Jótéteményeket gyűjts a kincsesházba, azok majd kimentenek a bajból téged, s minden erős pajzsnál és nehéz lándzsánál jobban megharcolnak érted az ellenségeddel. A jó ember kezeskedik az embertársáért, s csak a szégyentelen hagyja aztán cserben.
Kezesed jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját magát adta oda érted.”
(Sir 29,9-15)
December 18. vasárnap, Advent 4. vasárnapja
 |
|
|
|
